Schola Hungarica / Gregorian Chants in Hungarian


IMAGEN

hungaroton.hu
Hungaroton HCD 32157
june, 2003
Conference Hall of the Mayor's Office, 1st District, Budapest



GREGORIAN CHANTS IN HUNGARIAN
Advent - Christmas - Epiphany - Holy Week - Easter - Pentecost


I. Advent

1 – Himnusz / Hymn:
Mindeneknek teremtője / Conditor alme siderum     [1:37]
2 – Alleluja / Alleluia:
Eljön Királyunk / Rex noster     [2:30]
3 – Áldozási ének / Communion:
Jeruzsálem, kelj föl / Jerusalem surge     [0:51]
4 - Olvasmány / Epistel:
Örvendjetek az Úrban mindenkor / Gaudete in Domino     [1:09]
5 - Alleluja / Alleluia:
Serkentsd fel, ó Urunk, hatalmadat / Excita potentiam     [1:30]
6 - Áldozási ének / Communion:
Mondjátok kishitűek, erősödjetek meg! / Dicite: pusillanimes     [0:48]


II. Karácsony / Christmas

7 - Meghívó zsoltár / Invitatory:
Krisztus születék nékünk / Christus natus est     [3:01]
8 - Antifona és zsoltár / Antiphon and Psalm:
Az Úr mondá nékem / Dominus dixit ad me     [1:50]
9 - Kétszólamú olvasmány / Two part Reading:
A nép, mely sötétségben jár vala / Populus qui ambulabat     [2:37]
10 - Responzórium négyszólamú szakasszal / Responsory with four-part Verse:
Az Ige testté lőn / Verbum caro factum est     [3:22]
11 - Nagy antifóna / Great Antiphon:
E napon Krisztus születék / Hodie Christus natus est     [1:07]


III. Vízkereszt / Epiphany

12 - Misekezdő ének / Introit:
Íme, eljött az uralkodó / Ecce advenit dominator     [2:04]
13 - Kyrie:
Uram Isten, ki e napon     [1:47]
14 - Gloria:
Dicsőség a magasságban Istennek / Gloria in excelsis Deo     [2:45]
15 - Sequentia / Sequence:
Hálát adjunk mindnyájan / Grates nunc omnes reddamus     [0:57]


IV. Nagyhét, Húsvét, Pünkösd / Holy Week, Easter, Pentecost

16 - Jeremiás siralmai / Lamentation:
Alef. Én vagyok a férfi / Ego vir videns     [5:09]
17 - Körmeneti antifóna / Processional Antiphon:
Ki alkotá a mindent / Dum fabricator mundi     [4:22]
18 - Responzórium / Responsory:
Midőn elmúlt a szombat / Dum transisset Sabbatum     [2:07]
19 - Himnusz / Hymn:
Úrnak végvacsorájára / Ad cenam Agni providi     [1:49]
20 - Antifóna / Antiphon:
Alleluja (négyszólamú / four part)     [0:35]
21 - Misekezdő ének / Introit:
Feltámadtam / Resurrexi     [3:02]
22 - Olvasmányközi zsoltár / Gradual:
Ez az a nap / Hćc dies     [4:29]
23 - Sequentia / Sequence:
Húsvét tiszta áldozatját / Victimć paschali     [1:43]
24 - Felajánlási ének / Offertory:
A föld megrendült / Terra tremuit     [2:57]
25 - Alleluja / Alleluia:
Jöjj el, Szentlélek Isten / Veni Sancte Spiritus     [1:53]

26 - Himnusz Szent István királyról / Hymn about St. Stephen King:
Magyar hazánk, te jó anya / Gaude mater Hungaria     [3:32]
27 - Sequentia / Sequence:
Most énekeljünk mindnyájan így / Cantemus cuncti     [4:16]




sources:
(1) Protestant Gradual, 16th. C.
(2) Missale Notatum Strigoniense, 14th. C. (In Latin: Magyar Gregoriánum II)
(3) Missale Notatum Strigoniense, 14th. C.
(4) Liber Usualis
(5) Missale Notatum Strigoniense, 14th. C.
(6) Missale Notatum Strigoniense, 14th. C.
(7) Protestant Gradual, 16th. C. (In Latin: Magyar Gregoriánum I)
(8) Missale Notatum Strigoniense, 14th. C., Pozsonyi Vesperale 16/2. (In Latin: La Nuit de Noël)
(9) MR 10 Liber intonationum Zagrebiense (In Latin: Magyar Gregoriánum I)
(10) Gregorian chant: Antiphonale Varadiensis, end of the 15th C.
Three part sections: fragmentum Cassoviense, end of 15th C. (In Latin: Magyar Gregoriánum II)
(11) Antiphonale Posoniense Knauz 2, 15th C. (In Latin: Magyar Gregoriánum I)
(12) Protestant Gradual, 16th. C. (In Latin: Cycle des Saints - Ordinaire por la Fęte de l'Epiphanie)
(13) Protestant Gradual, 16th. C.
(14) Protestant Gradual, 16th. C.
(15) Protestant Gradual, 16th. C. (In Latin: La Nuit de Noël)
(16) Antiphonale Posoniense Knauz 2, 15th C. (In Latin: Magyar Gregoriánum III)
(17) Missale Notatum Strigoniense, 14th. C. (In Latin: Magyar Gregoriánum III)
(18) Antiphonale Pauline, end of 15th C. (In Latin: Magyar Gregoriánum IV)
(19) Protestant Gradual, 16th. C. (In Latin: Easter's Herald)
(20) In Latin: Easter's Herald
(21) Missale Notatum Strigoniense, 14th. C. (In Latin: Magyar Gregoriánum IV)
(22) Missale Notatum Strigoniense, 14th. C. (In Latin: Magyar Gregoriánum IV)
(23) Liber Usualis (after the translation of Babits Mihály)
(24) Missale Notatum Strigoniense, 14th. C. (In Latin: Magyar Gregoriánum IV)
(25) Missale Notatum Strigoniense, 14th. C. (In Latin: Magyar Gregoriánum II)
(26) Translation: Csanád Béla
The monophonic tune: Psalterium Blasii Posoniense, 15th C.
arrangement for four part choir by H. Finck (In Latin: St. Elizabeth of Hungary)
(27) Vesperale Pauliense, the beginning of 16th C. (In Latin: Epiphany)



SCHOLA HUNGARICA

Soloists:
Soós András, Mizsei Zoltán, Kocsis Csaba, Patay Péter

Conducted by
DOBSZAY LÁSZLÓ
(1, 7, 8, 10, 13, 14, 15, 19, 20, 22, 24, 26)
SZENDREY JANKA
(2, 3, 5, 6, 11, 12, 17, 18, 21, 23, 25, 27)



Sung in Hungarian



SUNG TEXTS






Gregorián énekek - magyarul



A gregorián dallam a középkori kódexek szerint túlnyomórészt latin szöveghez kapcsolódva élt. E dallamvilág azonban eredetileg más nyelvekhez is kapcsolódhatott, például göröghöz, szírhez. A középkor vége felé egyre-másra mutatkoztak olyan törekvések, hogy áttegyék újabb nemzeti nyelvekre is: először német és cseh, később svéd, norvég, angol nyelvű gregorián énekekkel találkozunk. Az egyik leggazdagabb anyanyelvű gyűjtemény éppen a 16-17. századi magyarországi protestáns egyházaké, akik mintegy 1000 dallamot énekeltek anyanyelvre fordítva.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy ez a zene mindig egyszerre hordozott zenei és irodalmi üzenetet. Azoknak, akik a gregoriánt annak megszületése idején énekelték és hallgatták, a latin anyanyelvük volt. Ők nem úgy értették a szöveget, hogy hallgatták a zenét, és közben olvasták a fordítását, hanem minden zenei frázis egyszerre szólt értelmükhöz is, zenei hallásukhoz is. A kettő szétválaszthatatlanul összefonódva idézte elő ennek az éneknek érzelmi hatását.

Természetesen olyan tökéletes zenéről van itt szó, melynek dallami szépségét az is élvezi, aki nem érti a szövegét. Nem is szabad arra gondolni, hogy a gregorián latin nyelvű éneklése elhallgasson. De néha kísérletet tehetőnk annak felidézésére: hogyan hallgatta ezt az éneket egy olyan ember, aki rögtön értette is a szövegét? Hasonló a helyzet, mint egy opera esetében: arról tudjuk, hogy milyen nyelven született, szívesen hallgatjuk azon a nyelven (sőt van, aki csak az eredeti nyelven szereti hallgatni), de nem vetjük e1 azt sem, amikor valamely opera magyarul szóla1 meg az Operaházban. Akár az eredeti, akár a fordított nyelven hallgatjuk, van benne valami nyereség és valami veszteség.

A jelen lemez éppen ezért kivételes. A Schola Hungarica általában latinul énekli a gregoriánt, úgy, ahogy a kódexekben áll. Szinte mindent, ami itt elhangzik, már hanglemezre vettünk latinul is. A magyar hallgató azonban most elképzelheti, hogyan hallgatta ezt a zenét az egykori, latinul értő római. A szövegek maguk is irodalmi értékek. Hívőnek, nem hívőnek egyaránt "beszélnek", ahogy azt sokszor leírták az ókori szerzők: intenzívebben beszélnek, ha énekelve hallgatjuk őket. A külföldi hallgató számára viszont azt a kérdést teszi fel e hanglemez: hallgatva úgy érzi-e, hogy valami jelentékeny veszteséget szenvedett a zene? S ha nem, vajon a magyar nyelv kiváltságos helyzetben van-e, vagy más nyelveknek is van esélyük ugyanerre?

A tételek egy részét a 16. századi protestáns magyar gregorián forrásaiból, az ún. graduálkönyvekből vettük (ezeket PG = "protestáns graduál" jelzéssel különböztetjük meg). A többit pedig úgy kell hallgatnunk, mint egy magyarra fordított operát: a zenei és szövegi értelmet egyszerre, összekapcsoltan átadó üzenetként.

Valamennyi elhangzó dallamot magyarországi kódexekből vettük. Feltüntetjük a kódex lelőhelyét (a kódexekről bővebben lásd Szendrei Janka: A magyar középkor hangjegyes forrásai. Budapest, 1981), továbbá azt a lemezszámot, melyen a tétel latinul hallható (a Hungaroton Records lemezeknél a cég nevét elhagytuk). A PG jelzésű tételeket a "Protestáns graduál" (Szerk. Ferenczi Ilona, Dobszay László; Budapest, 1996.) alapján vesszük.




Gregorian Chants in Hungarian



According to the codices of the Middle Ages, Gregorian melody mostly existed in connection with Latin texts. Originally, this style of melody could have easily been connected to other languages, for example to Greek and Syriac. Towards the end of the Middle Ages, continuous efforts were made to translate the Gregorian to other languages: the first translations were German and Czech, later Swedish, Norwegian and English. One of the richest collections belongs to the Hungarian Protestant churches of the 16th and 17th century, who sang nearly 1000 melodies translated to their native language.

It is important to recall that this music has always carried a message of musical and literary means. Latin was the native language of those who sang and listened to Gregorian at the time of its birth. As Gregorian was sung in Latin, they did not need to read a translation while following the piece. Each musical phrase addressed their mind as well as their ear for music. They, closely interwoven evoked the sensibility of chants.

Of course, this music is so perfect that even those can enjoy it who don't understand its text. We should not think that the Latin singing of the Gregorian should ever disappear. Sometimes, however, it's worth considering how a listener who understood the text, could have experienced that music. This situation is similar in the case of operas: we know the language the opera was born in, and we enjoy listening to it in its original language (in fact, some only like listening to operas so). However, we do not display disdain when an opera is sung in Hungarian at the Hungarian State Opera. Whether we listen to it in its original language or translated, there is a benefit and a loss as well.

That is why this present record is exceptional. Schola Hungarica usually sing Gregorian in Latin, just as it is in the codices. Almost everything we can hear on this record has already been recorded in Latin. The Hungarian listener can now imagine, how a Roman person who understood Latin could have listened to this music. The texts hold literary values in themselves. They speak to a believer and to an atheist alike, and as the authors from Ancient times noted many times: Gregorian chants speak intensively if sung. For the non-Hungarian listener, this record raises the question whether this music has a significant loss in translation.

One part of the movements is taken from the 16th century Hungarian Protestant Gregorian sources, the so-called gradual-books. (These are differentiated as PG standing for Protestant Gradual.)

The rest should be listened to as an opera translated into Hungarian, as a message which connects the musical and textual sense.

Almost each chant is taken from Hungarian codices. The source of the codex is indicated (see also: Szendrei Janka: A magyar középkor hangjegyes forrásai, Budapest, 1981), moreover the catalogue number including the movement in Latin (in case of Hungaroton Records, the name of the company is omitted). Movements indicated with PG are on the basis of Protestant Gradual (ed: Ferenczi Ilona, Dobszay László, Budapest 1996).