Gregorgue
Karácsonyi és más egyházi ünnepek gregorián énekben és orgonazenében
Schola Gregoriana Monostorinensis · Erich Türk

hhrf.org

2009
AllegroThaler MZA-099

2009 szeptember
Szent Mihály templom, Nagyboldogasszony templom, belvárosi református templom, evangélikus templom orgonái, Cluj (Kolozsvár)
Nagyboldogasszony templom, Cluj (Kolozsvár) (#1, 3, 5, 7, 9, 11, 13)

1 - hymnus A solis ortus cardine   [4:02]
2 - Nicolas de GRIGNY: A solis ortus cardine   [7:55]
3 - antiphona Sancta Maria ad Magnificat   [5:48]
4 - Johann Sebastian BACH: Fuga sopra Magnificat   [4:33]
5 - hymnus Veni Creator Spiritus   [2:53]
6 - Johann Sebastian BACH: Komm, Gott, Schöpfer, Heiliger Geist!   [2:21]
7 - hymnus Ave Maris stella   [3:16]
8 - Charles TOURNEMIRE: Fantaisie-Improvisation sur Ave maris stella   [10:27]
9 - introitus Puer natus est nobis   [5:08]
10 - Olivier MESSIAEN: Puer natus est nobis   [5:23]
11 - hymnus Lucis Creator optime   [2:38]
12 - Jehan ALAIN: Variations sur Lucis Creator   [4:41]
13 - hymnus A Patre Unigenite   [3:11]
14 - Hans Peter TÜRK: In baptismate Domini   [4:12]






Schola Gregoriana Monostorinensis
Jakabffy Tamás
(#1, 3, 5, 7, 9, 11, 13)

Eke Zsuzsanna
Guttmann Csenge
Jakabffy Kristóf
Józsa Domokos
Kaucsár Beátrix
Miriam Marinescu
Pál Emese
Pál Tünde
Rev. Dan Dorin Robb
Laura Ruff
Schneider Arnold
Elena Maria Şorban
Szabados-Erős Orsolya
Vass Csongor
Ványolós András
Ványolós Orsolya

Erich Türk · orgona

Szent Mihály templom (#2)
Nagyboldogasszony templom (#4, 6)
belvárosi református templom (#8, 10)
evangélikus templom (#12, 14)

Hymnus A solis ortus cardine – karácsonyi laudes-himnusz


Nicolas de GRIGNY: A solis ortus cardine I–IV.

Nicolas de Grigny (1672–1703) a reimsi Notre-Dame székesegyház és koronázótemplom orgonistája volt – apjához és nagyapjához hasonlóan. Korábban, 1693 és 1695 között a párizsi Saint Denis apátsági templom orgonistai szolgálatát látta el. 1695-ben elvette Marie-Magdeleine de France-t, hét gyermekük született. Fiatalon, 31 éves korában halt meg. Az 1699-ben, majd 1711-ben Párizsban publikált Premier livre d'orgue de Grigny fő művének tekinthető. Sokáig csak a második kiadás volt ismeretes, az őskiadás vélhetőleg egyetlen fennmaradt példányára csak 1949-ben találtak rá újra a Francia Nemzeti Könyvtárban. A gyűjtemény első része misetételeket, a második rész öt laudes- és vesperás-himnusz feldolgozását tartalmazza. Ezek közé tartozik a Caelius Seduliusnak (5. század) tulajdonított A solis ortus cardine kezdetű himnusz feldolgozása is.


Antiphona Sancta Maria cum Magnificat – Mária-ünnepek vesperás-antifonája


Johann Sebastian BACH: Fuga sopra Magnificat BWV 733

Johann Sebastian Bach (1685-1750) kiterjedt zenész család sarja, a német barokk zene legjelentősebb alkotója volt. 1703-tól kezdve orgonistaként működött Arnstadtban, Mühlhausenben, Weimarban, koncertmester (Kapellmeister) volt Köthenben és Lipcsében. Életművének egyik „oszlopa” a gazdag, komoly mesterségbeli tudást, olykor virtuozitást megkövetelő orgonairodalom. Legtöbb orgonaműve Weimarban született (például a 44 korálelőjátékot tartalmazó Orgenbüchlein első része). Életének utolsó munkahelye a lipcsei Tamás-templom volt, ahol 23 éven keresztül tevékenykedett. 1736-ban a drezdai fejedelem kinevezte udvari zeneszerzőnek, 1747-ben ténylegesen is meghívták a porosz udvarba. Itt mélyedt el az akkor még új hangszer, a fortepiano ismeretében. Cukorbetegség és szélütés végzett vele. A Magnificatra (Mária hálaénekére, Lk 1,46-55) írt fúga voltaképpen egy recitálótónust, az ún. tonus peregrinust idézi. Ennek jellegzetessége, más tónusokkal szemben, hogy az első és a második versfél recitálóhangja nem azonos. A tulajdonképpeni téma első fele a fúga expozíciójában mutatkozik meg, de teljes terjedelmében csak a mű második részében belépő pedálszólam bontakoztatja ki.


hymnus Veni Creator Spiritus – a pünkösd előtti hét vesperás-himnusza


Johann Sebastian BACH: Komm, Gott, Schöpfer, Heiliger Geist! BWV 667

A protestáns gyülekezeti éneklés legfontosabb rétegét képező korálok feldolgozása J. S. Bach életművének egyik legjelentősebb kihívása és teljesítménye volt. A mester száznyolcvannyolc korált dolgozott fel négy szólamban, egyik-másikat több ízben is, de hangszerre – leginkább orgonára – írt korálelőjátékokat, -partitákat, -fantáziákat, -fúgákat is komponált. A Veni Creator Spiritus Szentlélek-himnusz szövegét a 9. században született Rabanus Magnentius Maurusnak, a neves frank hittudósnak tulajdonítják. A vers az ambrozián (milánói) himnuszköltészet legnemesebb hagyományait követi. Bach a Komm, Gott, Schöpfer, Heiliger Geist! korálfeldolgozásban a négyosztatú zenei szakasz első két sorát érintetlenül hagyja ugyan, a harmadik és negyedik sort azonban átírja, a korál-gyakorlathoz alkalmazott „németesebb” jelleget adva neki.


hymnus Ave Maris stella – Mária-ünnepek vesperás-himnusza


Charles TOURNEMIRE: Fantaisie-Improvisation sur Ave maris stella

A bordeaux-i születésű Charles Tournemire (1870-1939), César Franck legifjabb tanítványa, 1898-tól haláláig a párizsi Szent Klotild bazilika címzetes orgonistája volt, emellett kamarazenét és orgonaimprovizációt tanított a párizsi Conservatoire-on. 1939-ben bekövetkezett halálának oka máig ismeretlen. Az improvizáció mesterségének kiemelkedő képviselőjeként tartották számon. Tournemire rögtönzéseiben a szabadság önfeledt szárnyalását fedezhetjük fel, sokkal inkább, mint kollégája és barátja, Vierne „komponisztikusabb” improvizációiban. 1930-ban Tournemire öt nagyobb orgonaimprovizációját rögzítették fonográfra, ezeket később Maurice Duruflé kottázta le. Az öt közé tartozik az Ave maris stella Mária-ünnepi himnuszra játszott improvizáció-opusz is. Ebben – a 19. századi francia orgonahagyományokat követve – bőségesen tobzódó hangszíngazdagságban keverednek a kromatikus ismétlődések, visszhang-effektusok és a César Franckra emlékeztető romantikus cantabilék.


introitus Puer natus est nobis – karácsony, az ünnepi mise kezdőéneke


Olivier MESSIAEN: Puer natus est nobis (Livre du Saint Sacrement V.)

Az Avignonban született Olivier Messiaen (1908-1992) orgonát és improvizációt tanult Marcel Duprénél, zeneszerzést és hangszerelést Paul Dukas-nál. 1931-ben lett a párizsi Szentháromság-templom orgonistája. Szerzeményeiben a számmisztika, a gregorián cantus planus, az indiai ritmika, a jávai gamelánzenekarok hangzásvilága fedezhető fel, de Sztravinszkij és Debussy zenéje is jelentős hatással volt rá. Képzett ornitológusként a madarak énekének dallamát és ritmusát kutatta. Messiaen a Puer natus est nobis karácsonyi introitus-dallamot a szentségeknek dedikált orgonamű-füzérében lényegében két félbe vágta, gazdag harmóniákban burjánzó, sodróan váltakozó tömött akkordokkal töltötte ki, és művét a hajnali trombitaszóra emlékeztető kezdő kvinttel („Puer”) szőtte át.


hymnus Lucis Creator optime – az évközi idő invitatorium-himnusza


Jehan ALAIN: Variations sur Lucis Creator

A Saint-Germain-en-Laye-ben született Jehan Alain (1911-1940) édesapja is zeneszerző és orgonista volt, de testvérei szintúgy zenei pályán érvényesültek. A párizsi konzervatóriumban nagynevű mesterek keze alatt fejlődött addig, hogy összhangzattanban, ellenpontban és a fúga gyakorlatában országos nagydíjat nyert. Maisons-Laffitte-ba nevezték ki orgonistának 1936-ban. A 20. századi orgonairodalomban mára standard darabnak számítanak Alain Litániái. Huszonkilenc évesen halt meg, három gyermeket hagyva maga után. A Nagy Szent Gergely pápa alkonyi himnuszára (Lucis Creator optime) írt művének első, rövid része akkordikus felépítésben ismerteti a témát. Az első variáció korál-szerű: a kissé átformált cantus firmust nyolcadok megszakítatlan lánca kíséri, miközben a pedálszólam is kettéoszlik. A második variáció voltaképpen fúga, amely a hangszínek parádéjában – a témát mintegy búcsúzásként játszó pedálszólam mögött – a mű végére „révbe jut”, megnyugszik.


hymnus A Patre Unigenite – vesperás-himnusz Urunk megkeresztelkedésének ünnepén


Hans Peter TÜRK: In baptismate Domini

Hans Peter Türk (1940) zeneszerző, főiskolai tanár. Zeneszerzést Sigismund Toduţánál tanult a kolozsvári Zeneakadémián, ahol később maga is oktató lett: összhangzattant és zeneszerzést tanít. Zenekari, énekkari, orgona- és kamaraműveiben fontos szerepe van a népi hagyományhoz vagy az erdélyi szász irodalomhoz kapcsolódó tematikának. Az In baptismate Domini kifejezetten e CD-program számára, felkérésre született. Címe az A Patre unigenite himnusz liturgikus alkalmazására utal: Urunk megkeresztelkedésének ünnepére. A kompozícióban a jól felismerhető himnuszdallamot olykor meglepő pillanatokban át- meg átszövik az elmélkedést, ujjongást, keresést vagy megtalálást jelképezhető díszítmények.

notes in english